Hippói Szent Ágoston
Ekkorra már – anyja, Mónika rábeszélésére – elhagyta szeretőjét, és házasságkötésre készült, de hirtelen feltámadó buzgó vallásossága végül papi pályára vitte. Ágoston
- Szent Ágoston püspök és egyháztanító | Magyar Kurír - katolikus hírportál
- Könyv: Szent Ágoston vallomásai (Szent Ágoston)
Szent Ágoston püspök és egyháztanító | Magyar Kurír - katolikus hírportál
- Magyar Motoros Klub
- TikTOP Fest & Award 2019 - Az év TikTok eseménye • Akvárium
- Női melegítők olcsón | Pepita.hu - 3. oldal
- Al bano második felesége
- Szobatisztasag érettség jelei
- Hippói Szent Ágoston (Augustin) – Köztérkép
- Hippói Szent Ágoston – Gondolatok a múltból
- Hippói Szent Ágoston - További nyelvek – Wikipédia
- 430. augusztus 28. | Szent Ágoston halála
(Egy kertben hangot hallott: Tolle lege, tolle lege! [Vedd és olvasd! ], s találomra felütötte egy helyen a Szentírást, s az abban olvasottak a keresztényi életvitelre sarkallták. ) A megtérésben egyébiránt nagy szerepe volt Szent Ambrusnak és Mónikának is. 395-ben Hippo püspökévé választották, s élete végéig a manicheusokkal, a donatistákkal és a pelagianusokkal folytatott teológiai vitákat. Eközben fáradhatatlanul végezte hívei körében a lelkipásztori teendõket is. Több mint 30 évi püspöki és tanítói tevékenységével az afrikai katolicizmus szellemi vezetõjévé vált. 430-ban halt meg Hippóban (épp akkor, amikor a vandálok ostrom alá vették a várost. ) Fõbb mûvei: Vallomások (Confessiones, 397-400), A Szentháromságról (De Trinitate, 397-412), De civitate Dei (Isten városáról, 413-416), A szabad akaratról (De libero arbitrio, 388-395) Minden írásomhoz nemcsak hívő olvasót kívánok, hanem olyanokat is, akik függetlenül kijavítanak. […] Nem kívánom azonban, hogy az olvasó velem szemben elfogult legyen, de azt sem, hogy bírálóm magával szemben elfogult legyen.
A vallás Jelen posztnak a lényegi tartalma nem önmagáról a vallásról fog szólni és annak teológiai valóságtartalmáról. Ennek a fejezetnek a mondanivalója inkább a társadalomra gyakorolt hatásáról, illetve a szekularizációra korlátozódna. Egy régió identitástudata nagyban függ az azt meghatározó területi és időbeli reprezentációja. Minden társadalmi érdekkifejezés egymással párhuzamosan egy földrajzi-kulturális tájegységben és egy szimbolikusan kialakult mentális térképben zajlik. Ezt ábrázoló és behatároló fogalmai nem gazdaságiak, nem politikaiak, hanem kulturálisak. Mondhatni Cultus Vitae. Úgyis, mint életmód, vallás, kapcsolati kultúra, nyelv, művészet, mitológia, mentalitás, értékrend – vagyis valamely specifikus és sajáttá tett (elsajátított, értékként megőrzött) kultúra. Hogy miként épül rá a politikai diskurzus, az a térrel élés, azzal való bánásmód ( birtoklás és kisajátítás) mutatja ki egyes vonatkoztatási területeit. Ezen érdek-szükséglet összességében válik hatalmi eszközzé.
Könyv: Szent Ágoston vallomásai (Szent Ágoston)
Államelméletében pozitív felfogás tükrözte, bár Szent Ágostonhoz hasonlóan a monarchiában hitt. Mégis az államfőt és a társadalmi berendezkedést a meritokratikusabb formában képzelte el. Nyugati-, és európai univerzalizmus is tőle indul ki, s akarva-akaratlanul a humanizmus mozgalmával is összefüggésbe hozható. Nyilvánvaló tehát, a modern állam eszménye és politikai mozgalmainak megszületése igen is a vallással, a kereszténységen keresztül a neoplatoinsta-arisztotelészi paradoxonon haladva határozta meg elveit és céljait. Hamis állításon alapszik az a marxi ideológia, hogy ezek osztályharcokból származnának, mivel a hatalmi-társadalmi berendezkedések ok-okozati összefüggéseit: a morálisfelelősség és érdem, igazságosság és erkölcsi norma, szabad akarat és determinizmus, méltányosság és szükségletek megállapítása szerint határozták meg az intézményi, társadalmi szerepből, nem utolsósorban a személyes felelősség hatásköreit is. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a hatalom elfogadottságának és legitimálása akkor működőképes, csak akkor ad alkalmazkodásra okot a hatalomhoz, ha az társadalmi intézményein keresztül alkalmazza a társadalom hiedelmeit, értékeit, erkölcsi szabályait.
Innen hippói Ágostonként ismerték, és hamarosan nagy prédikátorként ismerték el. Agustín de Hipona a 430-as évben, valószínűleg augusztus 28-án hunyt el 75 éves korában; miután püspökké és "a rendes papság pártfogójává" nevezték ki. Habár halálának pontos okai nem ismertek, ismert, hogy azzal összefüggésben történt, hogy Genseric vandáljai megtámadták Afrika római tartományát. Érdekelheti: " A vallás típusai (és megkülönböztetéseik a hiedelmekben és eszmékben) " Három fő mű Agustín de Hiponát nemcsak Olaszországban és Afrikában, hanem Spanyolországban és a Közel-Keleten is elismerték. Művei különösen ismertek Vallomások, Isten városa Y Átgondolások, bár sok más van. Az alábbiakban röviden leírjuk fő ötleteiket. 1. Vallomások Ez a munka 13 könyvből áll, és többségük önéletrajzi történet. Szent Ágoston úgy döntött, hogy megnevezi munkáját Vallomások nemcsak azért, hanem a vallomás cselekedetének vallási jelentősége miatt is. A mű Szent Ágoston saját életének elmélkedéseiből áll, referenciaként a genezis bibliai könyvét.
