Erről a festményéről sok animáció készült, mi megmutatjuk az egyik kedvencünket. Lentebb pedig a további kedvenc "megmozduló" festményeinket láthatod. Lépj be a festő szobájába! Emblematikus alkotásai közt A Loving Vincent a világ első nagyjátékfilmje, aminek minden egyes jelenetét olajfestményekből animálták. Több ezer festményen keresztül elevenednek meg a holland festőzseni életének legismertebb helyszínei, figurái. A káprázatos filmben kibontakozik az utolsó napok drámája és végre fény derül rejtélyes halálának körülményeire. A filmet olyan nagyszerű színészekkel forgatták le mint, Jerome Flynn, Saoirse Ronan A filmforgatás után, több mint 100 képzőművész dolgozott egyszerre a közel 6 évig tartó folyamatban, hogy valóban minden képkocka Van Gogh-képnek látszódjon. Kapcsolódó cikkeink: A derűlátó festő, aki a női test bűvöletében alkotott-Renoir csodálatos világa Szinyei Merse Pál csodálatos festői világa
Vincent van Gogh festményei - YouTube
Mentális betegségekkel küzdött Van Gogh gyakran szenvedett hallucinációktól, a depressziótól, és rohamoktól. A tünetek alapján modern pszichiáterek több mint 30 diagnózist állítottak fel, ezek között skizofrénia, bipoláris zavar, és temporális lebeny epilepszia is szerepelt. 1888 telén egészségi állapota annyira megromlott, hogy a művészt saját kérésére beszállították a saint-paul-de-mausole-I elmegyógyintézetbe, ahol tovább vívta iszonyú harcát betegsége ellen. Itt festette meg a híres Csillagos éj című művét. Van Goghot sógornője tette híressé Theo feleségének állhatatossága nélkül van Gogh neve és alkotásai valószínűleg feledésbe merültek volna. Férje és Vincent halála után Johanna több száz festmény örökölt, ő pedig személyes küldetésének tekintette, hogy népszerűsítse a művész munkáit, és különböző kiállításokra adta kölcsön a festményeket. Johanna halála után gyermekük, Vincent Willem van Gogh örökölte a rajzokból, festményekből, levelekből álló gazdag gyűjteményt, majd 1973-ban Amszterdamban megalapította a van Gogh Múzeumot.
Itt a művész ábrázolja mindennapjait, a munkáját és a környezetét. Az arc nem látható, de a kereskedelem eszközei kétségtelenül Van Gogh-nak nevezik ezt az embert. 4. Fűző a Sun beállításával, 1888 A napsugárzás által világított háttérbefűző szeme egy csodálatos festmény az úgynevezett Wheat sorozatából, melyet abban a pillanatban a divatos japánság inspirált. A japán nyomtatás kétdimenzióssága megtalálható a Nap körében, és az elágazó fa az előtérben. 5. Csendélet - Váza tizenöt napraforgóval, 1888 Az egyik a napraforgó festmények sorozatában. A vázában lévő napraforgók második sorozatát 1888-ban több változatban Arlesban hajtották végre, míg az első Párizsban készült, ahol a napraforgókat a földre helyezték. 6. The Starry Night, 1889 Amikor a kifejezés utóimpresszionistát használnak, gyakran utal erre a festményre. Vincent van Gogh festette, amikor Saint-Rémy-de-Provence szanatóriumában szenvedett. Ez volt a nézete az ablakon, de mindegyiknek egyet kell értenie, a művész elképzelt egy valóságon kívüli világot, gyönyörű, mozgékony és energikus, mint a kiutat a nehézségéből.
A hollandiai Groot-Zundert-ben, 1853. március 30-án született Vincent van Gogh a művészettörténet egyik legendás alakja, festményei ikonikusak, levágott füle legendává vált, és mégis még mindig sok olyan dolog van, amit nem tudunk róla. Összegyűjtöttünk öt érdekes tényt a művész életéről. Nem készült művészi pályára Fiatalon Vincent van Gogh a lelkészi hivatást választotta, hittérítőként dolgozott a belgiumi Borinage-ban. Habár kilencévesen már rajzolt, első képét csak viszonylag későn, csak 27 évesen készítette el. Az ezt követő tíz évben azonban megszállottként festett és mintegy 900 művet alkotott. Egyetlen eladott festmény Van Gogh életében a festményei közül csupán egyet, a Vörös szőlőskertek Arles-ban (La Vigne Rouge) című képét tudta értékesíteni. A vásárló Anna Boch, belga művész és műgyűjtő volt, aki 1890 elején vásárolta meg a festményt 400 belga frankért. Tizenhat évvel később, 1906-ban Boch eladta a festményt 10 ezer frankért, majd ugyanebben az évben került az alkotás Sergei Shchukin orosz üzletemberhez, később pedig a moszkvai Állami Puskin Képzőművészeti Múzeumba, ahol ma is látható.
Sikerüket mutatja, hogy számtalan hamisítvány, másolat is készült róluk, az eredetiek pedig rekordárakat értek el az aukciókon. Galéria [ szerkesztés] Négy elvirágzott napraforgó (Párizs, 1887 - Kröller-Müller Múzeum, Otterlo, Hollandia) Váza tizenöt napraforgóval (Arles, 1888. augusztus – National Gallery, London) Váza három napraforgóval (Arles, 1888. augusztus – Magángyűjtemény, Egyesült Államok) Váza öt narpaforgóval (Arles, 1888. augusztus – megsemmisült a második világháborúban) Váza tizenöt napraforgóval (Arles, 1889. január). (Van Gogh Múzeum, Amszterdam) Váza tizenöt napraforgóval (Arles, 1889. január – Sompo Művészeti Múzeum, Tokió) Váza tizenkét napraforgóval (Arles, 1889. január – Philadelphia Museum of Art, Egyesült Államok) Források [ szerkesztés] Christian Lenz: The Neue Pinakothek - Munich
Váza tizenkét napraforgóval (Neue Pinakothek) A napraforgók Vincent van Gogh holland festő egyik kedvenc témája volt. Két sorozat csendéletet is festett ezekről a virágokról. 1887-ben Párizsban festette az első napraforgós képeket, ezeken a virágok a földön fekszenek. Barátjának, Paul Gauguinnek nagyon tetszettek ezek az alkotásai, és kettőt is megkapott belőlük. Körülbelül nyolc hónappal később Van Gogh arra készült, hogy immár Arles-ben látja vendégül barátját, és itt a számára előkészített vendégszobát újabb napraforgó-festményekkel kívánta feldíszíteni. Ekkor készültek a második sorozat képei. Később, Gauguin elutazása után Van Gogh egy triptichont tervezett, amelynek két napraforgós képe alkotta volna a két szárnyát, és a Berceuse lett volna a középső eleme. Ezeket a festményeket be is mutatta 1890-ben brüsszeli kiállításán. Ahogy maga Van Gogh is számított rá, a napraforgós képek - önarcképei mellett - a művész máig leghíresebb alkotásai lettek. 1901 óta nem volt olyan retrospektív kiállítás Van Gogh képeiből, amely mellőzte volna ezt a témát.