Magyarország Halálozási Statisztika / Egyelőre Nem Látszik A Halálozási Statisztikákon, Hogy Megjelent A Koronavírus Magyarországon | Azonnali
Sőt, az elmúlt öt év átlagához képest az év tizenhatodik hetéig még kevesebb halálozás is történt idén, és a 65 év felettiek esetében sincsenek kiugróan magas számok. De mit mutatnak a számok, kik halnak bele leginkább itthon a koronavírusba? Grafikonokon minden adat! Az elmúlt évek átlagaihoz képest egyáltalán nem kiugróak a márciusi, illetve április első felében regisztrált hazai halálozási adatok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A KSH szerdán tette közzé heti bontásban a halálozási adatokat egészen 2015-ig visszamenőleg. Ugyan a 2020-as adatokat egyelőre csak április 19-ig, vagyis az év 16. hetéig közölte a KSH, de ezekből nem tűnik úgy, hogy az idei év kiemelten rossz lenne a halálozások szempontjából. Mit mutatnak a számok? Hivatalosan március 4-én jelentették be, hogy a koronavírus megjelent Magyarországon, így az Azonnali az idei év 9. és 16. hetének halálozási adatait vizsgálta, ami 2020-ban február 24-e és április 19-e közé esett. Ezek alapján azt látni, az említett időszakban 20 690-en haltak meg.
Ötezer magyart vitt el az influenza januárban - mégsem népszerű az oltás - Napi.hu
- Magyarország halálozási statisztika 2021
- Dr barta szabolcs
- Magyarország halálozási statisztika 2018
- Legnagyobb pók magyarországon
- Képes szókereső játék
- Itt vannak a magyarországi halálozási adatok! - Blikk
- Dolce gabbana férfi cipto junaedy
A többlethalálozás pedig 30 százalékos volt idén szeptemberben. Magyarországon idén szeptemberben az EU-tagállamok közül a legalacsonyabb volt az összehasonlító mortalitás. Azonban az októberi halálozások növekedésével valószínűleg ez is változni fog. Ugyanakkor ahogy az új esetszámokat és a halálozásokat, úgy a többlethalálozási adatokat is óvatosan kell értelmezni. Gyengéje ennek a mutatónak, hogy nagy az átfutási ideje. Így a most kialakult negyedik hullámról csak hónapokkal később lesznek adatok.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. máj 14. 13:24 Nincs kiugrás a halálozást ábrázoló statisztikában /Fotó: Glix A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, 5 évre visszamenőleg, heti bontásban is látható adatok szerint a koronavírus-járvány idején nem emelkedett a halálozások száma. Az értékelést nehéz pontosan kimutatni, hiszen az adatok hétről hétre hullámoznak, ráadásul az év elejei influenzavírus szezonja miatt évről évre nagy különbségek alakulhatnak ki ugyanazon hét halálozási adatai között - írja az Index. ( Minden a koronavírusról itt! ) Magyarországon bő két hónap leforgása alatt 430 vesztették életüket a koronavírus miatt, és ha ez az adat valóban pontos, akkor megugrást aligha kell látnunk, ugyanis Magyarországon hetente átlagosan 2500-an halnak meg. Az adatokban pedig tényleg nincs ugrás, sőt, az elhunytak között a 65 évnél idősebbek aránya sem növekedett. koronavírus statisztika halál magyarország halálozási ráta
Március 18-án és 19-én a lettországi Rigában rendezik meg az Onkológiai Betegszervezetek Európai Kongresszusát, amelynek témája: "Egyenlőség a rák legyőzésében". Célja a rák diagnózisában, kezelésében, az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférésben és más területeken fennálló egyenlőtlenségek megszüntetése. Az eseményt a Lett Onkológiai Betegszervezetek Szövetsége, az "Oncoaliance" szervezi, együttműködve az Európai Parlament rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottságával (BECA). A rendezvényt a közép- és kelet-európai országok befolyásos betegszervezetei közösen szervezik meg. Az egyenlőtlenség nyilvánvaló. A rákos megbetegedésekben Magyarországon 100 ezer lakosból 336, Horvátországban 323, Szlovéviában és Szlovákiában 309 ember hal meg, és még a Baltikumban is 293, Nyugat-Európában a mutatók lényegesen jobbak. Ausztriában 234, Belgiumban 230, Németországban 245 haláleset vezethető vissza rosszindulatú daganatos betegségre 100 ezer lakosra vetítve. Belgiumban 100 euróból 10 megy az egészségügyre, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában ennek csak a kétharmada, vagy a fele.
Minden ország házi feladatként kapja, hogy a rákellátást hatékonyabbá, igazságosabbá és minden rákos beteg számára elérhetőbbé tegye" – mondja Ījabs. A kongresszus témái összhangban állnak az "Európa megerősítéséről a rák elleni küzdelemben – egy átfogó és koordinált stratégia kialakítása felé" című Európai Parlament állásfoglalással (mely hamarosan elfogadásra kerül), valamint az európai rákellenes tervben megfogalmazott igazságosság, fenntarthatóság, méltányosság, szolidaritás és az innováció elveivel. A kongresszus végén a betegszervezetek nyílt levelet írnak alá, amelyet az EP-nek és a kelet-közép-európai országok kormányainak küldenek el. Március 18-án nemzetközi online sajtótájékoztatóra kerül sor, és a részvételre a lett média képviselőit is meghívják.
Ezt a megoszlást mutatja az is, hogy a nők között a legtöbben 80-89 éves kor között haltak bele a koronavírusba, a férfiaknál a valamivel alacsonyabb, 70-79 éves korosztály a legjellemzőbb. 60 év alatt azonban nem sok áldozatot találunk: a szerdáig 430 áldozatból eddig összesen 9 hatvan év alatti nőt, és 17 hatvan év alatti férfit találunk. Ez az összes halálozásból a nők esetében alig több, mint 2, a férfiaknál pedig körülbelül 4 százalékot tesz ki, vagyis a magyarországi áldozatok körülbelül 6 százaléka hatvan év alatti: Mire érdemes a jövőben figyelni? Nagy kérdés, hogy mi lesz az év későbbi hónapjaiban: vajon nyomot hagy-e majd a statisztikákon a jövőben a koronavírus, vagy éppen az, hogy ezzel összefüggésben kórházi ágyak ezreit ürítette ki a kormány. Az is nagy kérdőjel, később milyen következménye lesz annak, hogy a hagyományos, nem sürgősségi orvosi ellátást gyakorlatilag felfüggesztették a járvány idejére több héten keresztül, így például a népegészségügyi szűrővizsgálatokat is.