Veszprémi Érseki Levéltár | Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár | E-Levéltár

A veszprémi székes káptalan tagjai 1700 és 1777 között 201 II. Divisorok, Dékánkanonokok 216 in.

1. Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár
2. Levéltárak / Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár | Magyar Levéltári Portál
3. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár

Az elmúlt héten a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár iratállományának áthelyezése kezdődött meg. Az első szakaszban az érseki hivatalként működő volt szemináriumi épület termeiben kialakított raktárakba költöztetik az iratok nagy részét; a későbbiekben a fennmaradó részt más raktárakban helyezik el. A levéltár költözése során körülbelül 5000 levéltári dobozt és mintegy 500 folyóméternyi kötetes anyagot mozgatnak meg. A következő szakaszban – augusztustól – átmenetileg a Veszprémi Érseki Könyvtár hetvenezer kötetes állománya is elköltözik a várból. A kutatószolgálat szeptembertől, mire remélhetőleg minden a helyére kerül, újra várja az érdeklődőket és a kutatókat. Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye Magyar Kurír

Ugyanakkor, 1835-től áttértek az iratok folyamatos, folyószám szerinti elhelyezésére is. A püspöki levéltár anyagának legfontosabb oklevelei (köztük több mint 600 darab középkori) 1895-ban letétként a káptalani levéltárba kerültek. A püspöki jószágkormányzósághoz és az uradalmakhoz (Karád, Sümegi, Veszprém központtal) kapcsolódó gazdasági iratanyagot külön gazdasági levéltárban helyezték el a jószágkormányzóságon. Ennek azonban csak egy része került a püspöki levéltárba, mivel 1925-ben helyszűke miatt az aktualitásukat vesztett iratokat kiselejtezték és papírmalomba akarták adni. A kiselejtezett anyag egy részét Pfeiffer János püspöki levéltáros mentette meg, egy másik része a vármegyei múzeumba került, az iratok többsége azonban odaveszett. A székesegyház felújítása miatt 1907-től a káptalani levéltár is nehéz helyzetbe került. Eleinte kanonoki házakban (Aggpapok háza, Körmendy-ház, Dubniczay-ház) helyezték el, egyik helyről a másikra költöztetve, majd végül 1972-ban az egykori ferences kolostor emeletén kapott megfelelő helyet.

1. Érseki Palota - Veszprém (Látnivaló: Látnivaló)
2. Mentálhigiénés szakember feladatai
3. Darázsirtás Jász-Nagykun-Szolnok megye - Arany Oldalak
4. Holdnaptár 2021 november 2014
5. A legjobb elérhető hotelek és szállások Mönichkirchen közelében, Ausztriában
6. Levéltárak / Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár | Magyar Levéltári Portál
7. Gumi bazár miskolc
8. A veszprémi püspökség a középkorban - konferencia | Magyar Levéltári Portál
9. Fűzős, ezüst slip on - Újdonságok! - Luna Gardrobe Női ruha WebÁruház, Akciós - olcsó női ruha, Női ruha webshop, Divatos ruha, Ruha rendelés, Női ruha
10. Aranyérmet nyert Lőrincz Tamás birkózó Tokióban: olimpiai, világ- és Európa-bajnokként vonul vissza - Hazai sztár | Femina

Levéltárak / Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár | Magyar Levéltári Portál

A 10. század legvégén Géza fejedelem által alapított egyházmegye széles sávban húzódott keresztül a Dunántúlon a Drávától egészen a Dunáig. Területe a középkorban magában foglalta Somogy, Zala, Veszprém és Fejér megyéket, valamint a később megszűnt Pilis megyét. Területének első nagy átszervezése 1777-ben történt. Fejér megye területén létrehozták a székesfehérvári püspökséget, a vasi és nyugat-zalai plébániákat pedig az újonnan alapított szombathelyi püspökséghez csatolták. Ugyanekkor került át a pápai főesperesség a győri püspökségtől a veszprémihez. 1993-ban újabb szervezeti átalakuláson esett át az egyházmegye. A Balatontól délre eső Somogy és Zala megyei területekből II. János Pál pápa létrehozta a kaposvári püspökséget, s ezzel együtt Veszprémet érseki rangra emelte. A levéltár közel egyidős magával az egyházmegyével, mivel az egyházmegyére vonatkozó oklevelek megőrzésére itt is gondosan ügyeltek. Bár a középkor folyamán többször is tűzvész pusztított benne (például 1276-ban, Csák Péter rablótámadásakor, valamint 1381-ben), mégis a két levéltárban összesen mintegy 1800 középkori oklevél maradt fönn.

Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár

Lélekösszeírások – Conscriptiones animarum Karlinszky Balázs (szerk. ): Segédletek 7. Püspöki birtokjogi iratok (1527–1785) – Litteralia instrumenta jura episcopatus Vesprimiensis tangentia (1527–1785) Hermann István: Segédletek 3. Végrendeleti ügyek - Processus causarum: Testamentaria Gutheil Jenő: Veszprém város okmánytára (1002–1523) Teljes ár: 3400, -

A káptalani levéltárról 1881-ben lajstrom készült, okleveleit pedig 1903-ban Lukcsics József rendezte. Ekkor az iratok a székesegyház sekrestyéje fölötti helyiségekben voltak. A püspöki levéltár egészen a 18. század derekáig Sümegen maradt. 1717-ben, a török háború hírére Volkra Ottó János püspök a győri káptalannál helyezte el a fontosabb birtokjogi okmányokat, amelyek azonban ott elpusztultak. Végül Padányi Bíró Márton püspök (1745–1762) az iratanyagot Sümegről a veszprémi püspöki palotába szállíttatta. Utóda, Koller Ignác püspök (1762–1772) saját iratait és a levéltárból kiemelt egyéb iratokat külön gyűjtötte, ebből alakult ki az ún. Koller-gyűjtemény. A székesfehérvári egyházmegye megalakulásakor, 1777-ben a püspökség Fejér és Pest megyékre vonatkozó iratainak jelentős részét átadta az új egyházmegyének. A püspöki levéltár első komoly rendezésére az 1830-as években került sor, amikor az iratokat tartalmi alapon sorozatokba osztották be, és azokon belül esperességek és plébániák szerint rendezték.

Egyéb információ: A veszprémi Vár egyik ékessége a késő barokk stílusban épült Érseki Palota. Termeiben több értékes festmény, műtárgy található, ezek közt kiemelkedők a Johann I. Cymbal által készített freskók. E palotában működik az érseki és káptalani levéltár, illetve a könyvtár.

• Asztali monitor állvány w
• Fényképes póló készítés házilag
• Ssangyong korando méretek