2020 Év Madara — A 2020-As Év Város Madara A Vörösbegy
A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális "belepuskázás", amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására. Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni. A lakosság szerepe és lehetősége a faj védelmében Emberkövető, lakott területeket, nagyvárosokat is kedvelő madárként a lakosság az erdei fülesbagollyal találkozhat leggyakrabban. A madárbarátok többféleképpen is segíthetik a faj védelmét: költésük segítésével >> Nyitókép: Erdei fülesbagoly (Asio otus) MTI Bambulás helyett tájékoztottság.
És fája
- Prada női parfum http
- Vaktában lövik szét az év madarának fészkeit | 24.hu
- Romos kastélyok magyarországon
Nemes májvirág az év vadvirága A nemes májvirág ( Hepatica nobilis) kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből ("szirom") álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és egész télen át zöldellnek. Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben találkozhatunk vele. Elsősorban a Dunántúl déli felén (Somogy, Baranya és Tolna), valamint Zalában, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban fordul elő, de megtalálható a Visegrádi-hegységben és a Karancs környékén is. Európa nagy részén honos, de a Brit-szigeteken csak behurcoltan fordul elő. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MTM oldalán. Az év hala a süllő A süllő (Sander lucioperca) nagyra növő, megnyúlt, oldalról enyhén lapított testű valódi halevő ragadozó, kedvenc tápláléka a küsz. Csúcsba nyíló nagy szájának szeglete eléri a szem hátulsó vonalát.
Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot. A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket. Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű térségeiben, így Magyarországon is, továbbá a Mediterráneumban állandó. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok. A lakott területeken telelő csapatok rendkívül látványosak Videó: Orbán Zoltán) Veszélyeztető tényezők Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben.
2020 az év madara
Olvasási idő: 2 perc Harry Potter bagolyfanjai most testhezálló feladatot kaphatnak, ha szavaznak a jövő év madarára. A baglyokhoz sok hiedelem és monda kötődik az emberi folklór színterén. A baglyok a bölcsesség szimbólumai, annak ellenére, hogy nem kivételesen intelligens madarak. Tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk viszont annál érdekesebb. Most ezek a hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara verseny jelöltjei. Az Év madara programot a Magyar Madártani Egyesület (MME) 1979-ben indította azzal a céllal, hogy a természetvédelmi problémák tekintetében érintett fajok vagy madárcsoportok ismertebbek legyenek. Az év madara címre történő jelölés, az MME részéről, több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg. A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen idő előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-jére. Meddig lehet szavazni? A 2019. július 25-én 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj nyeri el a 2020 év madara címet.
Fotó: Erni/Adobe Stock A vörösbegy országszerte költ, a legtöbb példánnyal bokros, dombvidéki környezetben találkozhatunk. Rovarokat, pókokat, csigákat fogyaszt, a hidegben pedig bogyókat, gyümölcsöket eszik. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Forrás:
- az erdei fülesbagoly - Greenfo
Uráli bagoly – Fotó: wikipédia Uráli bagoly Az uráli bagoly a zárt erdők lakója, évente egyetlen fészekaljában mindössze 3-4 fiókát nevel, hazai fészkelő állománya nagyjából 160 – 260 párra tehető, bár hazai populációja évente erőteljesen ingadozik. Leginkább az erdőgazdálkodás veszélyezteti az uráli baglyot. Füleskuvik – Fotó: wikipédia Füleskuvik A füleskuvik az egyetlen nálunk költő, vonuló bagolyfaj, a telet Afrikában tölti. Fészkét felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban rakja. Odúlakó, szeret szalakótáknak kihelyezett madárodúkat elfoglalni. Hazai fészkelő állományának nagyságát 300 és 600 pár közé becsülik a szakemberek. A hazai füleskuvikra a legnagyobb veszélyt a mezőgazdaságban használt vegyszerek jelentik. A három bagolyfajra július 25-én 12 óráig szavazhatunk az interneten az alábbi linken. Kiemelt kép: Pixabay
Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak. Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális "belepuskázás", amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására. Az MME közleménye szerint az év hüllője a keresztes vipera lett. Mint írják, az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, folytatva a 2012-ben indult Év hüllője/Év kétéltűje programot, "Nem minden mérges, ami fekete! "
Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését. A szavazófelület az MME oldalán a "SZAVAZÁS" fejezetcím alatt található.