Nagyon jó program lehet például a szelektív hulladékgyűjtés. Meglátod, remek alkalmat ad ahhoz is, hogy beszélgessetek a témáról. Hogyan és mikor? A legnehezebb egy újfajta életmód kialakításakor vagy életmódváltáskor a hogyan és a mikor. Erre nincs tökéletes recept. Azt javaslatom, egyszerűen csak kezdd el – és utána, ha ráéreztél és van sikerélményed, haladj tovább. A tippem, hogy olyan területen fogj bele, ami közel áll hozzád. Ha szeretsz főzni, enni, akkor a konyhában – figyelj arra, mit és honnan szerzel be, hogyan és miben tárolsz, miket főzöl. Egy-egy terület is sok odafigyelést, kutatást igényel – és így nagyobb eséllyel lesz sikerélményed, ami majd újabb löketet ad a folytatáshoz. Lépésről lépésre A fenntarthatóság lehetőség arra, hogy legalább olyan világot hagyjunk hátra a gyerekeinknek, amilyenben nekünk is részünk volt. Adjuk meg nekik Földünk csodáit! Ha már elkezdtél bevezetni bizonyos változásokat, akkor lehet, hogy magával sodor a hév és hamarosan mindent egyszerre akarsz.
Társadalmi dimenzió, azaz 'elfogadás' (társadalmi felelősség): Fenntartható társadalom: egészségügyi és élelmezési, valamint a túlnépesedésből és az öregedő társadalmakból fakadó társadalmi problémák kezelése. Szociális igazságosság, esélyegyenlőség, társadalmi különbségek. Társadalmi sokszínűség, szolidaritás, békés egymás mellett élés. Gazdasági dimenzió, azaz a 'felelős vállalat' megközelítés: Tisztességes, átlátható vállalati működés, "fair trade". Környezeti terhelés csökkentése pl. CO2 kibocsátás minimalizálása és papírmentes iroda révén. Emberközpontúság mind a kollégák, mind az ügyfelek tekintetében. Társadalmi szerepvállalás fontossága. Fenti – sokszor alapvető emberi értékeket érintő – felsorolást látva joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy miért kell – és miért éppen most – ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Miért vált fontossá az elmúlt években a fenntarthatóság és mit tehet az egyén mindezek megvalósításáért? Cikksorozatunk következő részében ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk… Tetszett a cikk?
A cselekvés erejével Én szerencsésnek tartom magam, mert nagyon sok hulladékcsökkentő rutint már a gyereke(i)m születése előtt jól begyakoroltam, és így a nagy változások közepette "csak" megtartanom kellett azokat. Bevallom, ez is épp elég nagy feladat volt, a sok új teendő, szerep és érzés között lavírozva plusz valami újat beiktatni pedig különösen nehéz lehet. Mégis úgy gondolom, nagyon fontos erre időt és energiát szánni. Először is, mert ez befektetés a jövőnkbe és a gyerekeink jövőjébe, másodszor, mert ami számunkra most nehézkesen és lassan kialakuló rutin (energia- és időbefektetéssel jár), az nekik a világ legtermészetesebb dolga lesz és könnyedén fogják továbbvinni a kapott tudást és példát. Persze a híreket hallgatva az újabb árvizekről, erdőtüzekről, szárazságról, óceáni hulladékhegyekről sokszor én is megkérdőjelezem, van-e bármi értelme az egyéni cselekvésnek. Ez az egyik formája annak, amit a pszichológusok napjainkban klímaszorongásként emlegetnek. Megbéníthat minket a tehetetlenségérzés, úrrá lehet rajtunk a szorongás.