Szabó Péter a változásbejelentő ügyvezetője Magyarországon 10-ből kilenc nő, 100-ból három férfi nevet változtat az esküvő után; a hazai házasságkötések fele költözéssel is jár Egy név- vagy címváltozást 5-8 szolgáltatónál kell bejelenteni, a személyes ügyintézés három munkanapot is igényelhet A közműátírás személyes ügyintézésének járulékos költségei elérhetik a 6-11 ezer forintot, az ügyintézésre fordított szabadidő további kb. 10 ezer forint kiesést jelent naponta A magyar párok 92%-ánál változik legalább az egyik fél neve az esküvőt követően: 10-ből 9 feleség és 100-ból 3 férj vált nevet a nagy nap után. A párok felénél az esküvő költözéssel és lakcímváltozással is jár – derül ki a változásbejelent ő házasulandó párok között elvégzett legfrissebb felméréséből. Az online közműátírás és adatváltozás-bejelentés hazai specialistája szerint megkeserítheti az ifjú házasok első közös napjait a név- és címváltozást követő személyes ügyintézés, ami akár 3 munkanapot is igénybe vehet és jelentős, akár tízezres költséggel járhat.
Szabó Pétert lassan senkinek nem kell bemutatnom: ő az, aki a vállalati pszichopátia és a nárcizmus mantráit futószalagon gyártja azoknak az ostobáknak, akik nyálcsorgatva vágynak a népszerűségére és a vagyonára. 1033 budapest kórház utca 6 12 globe 3 irodaház 1 Éjszakai száraz köhögés A hónap embere - Szabó Péter - Business & Café
Egy játéknak jó volt ez, de okosabb egy fikarcnyit sem lettem. Meg legyünk már őszinték, úgy teszünk, mintha a külső nem számítana. Senki sem hozta fel tulajdonságként, hogy szép/helyes legyen az ellenkező nemű. Pedig hát, nálam azok a pasik nyerők, akik mellettem állva nem ütnek el tőlem. Aztán fel tudnak öltözni, imádom a színeket és azt, ha tökéletesen passzol a ruha valakin. Én a londoni metrón mindig keresem azt, aki egyáltalán vonzza a tekintetem, mert kinéz valahogy. Utána a másik fontos dolog, hogy megfogjon az illető arca. Ha ez nem történik meg, veszett fejsze. És még egyetlen belső tulajdonságról nem beszéltem… Nem hinném, hogy én vagyok az egyetlen, aki először külsőre szelektál. Visszatérve az estéhez. Mikor dr. Almási Kitti jutott szóhoz, nagyon ütőseket mondott. Például a fiatalkori impotencia nem is olyan ritka jelenség. Már 30-as éveikben járó férfiak is titokban bogyózzák magukat. A munkahelyi stressz, majd az otthoni 'teljesítenem kell' stressz. A kamu orgazmusokat korát éljük.
Továbbá a sikerhez az sem árt, ha az illető komoly tudással, nagy munkabírással, netán tehetséggel rendelkezik. Csak ezzel szembesíteni valakit nehezebb sztori, minthogy csupán akarni kell a sikert és kész. Ha másra nem, akkor Tibi atya akciója jó lesz arra, hogy egy kicsit ráirányítsa a társadalom figyelmét a Szabó Péterrel kapcsolatos problémákra. Jobb esetben pedig Oravecz Nórához hasonlóan ő is eltávolodik picit a hittérítéstől. Felkészül Marozsák Szabolcs. Ha tetszett a poszt, akkor csatlakozz a Koktél Bloghoz a Facebookon és az Instagramon!
Pszichológusok szerint az élethelyzet változásából adódó többletstressz pedig csökkenti a toleranciát és növeli a konfliktushelyzetek kialakulásának lehetőségét. A változásbejelent ő 2016 januárjában hazai esküvői kiállításokon (2 vidéki és 2 budapesti helyszínen) mérte fel, hogy a házasulandó párok milyen tervekkel és információkkal rendelkeznek a házasságkötéssel kapcsolatos adatváltozásokról. A helyszíni kérdőíves megkérdezésbe bevont 512 jegyespárt arról kérdezték, hogy az esküvő kapcsán kezdeményezik-e nevük megváltoztatását, illetve terveznek-e költözést. A feldolgozott válaszokból kiderül: az idén házasságot tervező párok 92%-ánál legalább az egyik fél neve megváltozik az esküvőt követően. Többségükben a hölgyek élnek ezzel a lehetőséggel: 10-ből 9 tervezi férje nevének felvételét, de 100 vőlegényből három szintén megváltoztatná nevét az esküvő után. A megkérdezett menyasszonyok 30%-a férje vezetéknevét kötőjellel teszi majd sajátja mellé (pl. Kiss-Kovács Elvira), de a hagyományos Kiss Jánosné formát is mintegy 20%-uk választja majd.
Irigykedni, gúnyolódni, kibeszélni. Tehetnénk úgy, mintha mi ezeket a dolgokat soha nem csináltuk volna, vagy hitegethetnénk magunkat azzal, hogy velünk sem teszik meg mások, de ez bizony önámítás lenne. Sajnos ezek a jelenségek szinte kivétel nélkül mindannyiunk életét áthatják: a hátunk mögött tett rosszindulatú megjegyzésekkel szemben védtelenek vagyunk, és bizony – tegye mindenki a szívére a kezét – a minket mardosó irigység sokszor még egy-egy fülünkbe jutó csípős kritikánál is jobban tud fájni. Mihez lehet kezdeni ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet kezelni, ha valaki kibeszél minket és gúnyolódik rajtunk? És mihez kezdjünk, ha én vagyok az, aki irigy a másik sikerére, boldogságára? Mi a mozgatórugója ezeknek a rossz érzéseknek? Tipikus reakció Amikor találkozunk egy olyan személlyel, akire valamiért irigyek vagyunk, tipikus és (tegyük hozzá gyorsan! ) nagyon is emberi reakció, hogy elkezdjük keresgélni a gyenge pontjait és jó alaposan megkritizáljuk. Ahogy a mosógép szép tisztára mossa a ruhákat, mi is lefuttatjuk magunkban a saját kis "öntisztító" programunkat, sorra vesszük, hogy az a másik miért is gyengébb, gyarlóbb, kevesebb nálunk.
Mikor? március 21. 17:00 Hol? Írók Boltja. Facebook-esemény ITT. Haász János novelláiban az apát hőssé nagyítja a gyermeki emlékezet Haász János szinte már fordított felnövésregényként is olvasható kötete valójában nem a gyerekkor evidenciáiból fejti meg a felnőttkort, inkább a felnőttkor eszével próbál visszamenőlegesen emlékeket kreálni. Megjelenik benne a dollárbolt, felbukkannak a Rejtő- és Delfin-könyvek, kiderül, min lehet jól gombfocizni, és milyen csapat az az Ácsi Milán, de előkerül a cigirágó, a télfifagyi, a hétfői adásszünet a tévében, a Szabó család és persze a hétzenés kvarcóra. Nyitókép: Ajpek Orsi Hajógyár x A38 / Kollár-Klemencz László könyvbemutató / Kollár-Klemencz akusztik A Hajógyár és az A38 Hajó Zene x Szöveg programsorozatának középpontjában olyan hazai zenészek állnak, akik maguk is szerzői egy kötetnek, vagy inspirálták egy portrékönyv születését. A sorozat olyan irodalmi, életrajzi alkotásokat dolgoz fel, amelyek vagy zenészek által íródtak, vagy róluk írták - ezáltal is összemosva a zene és a szöveg műfajainak határait.
Nem tudtam olyat kérni, amit ne teljesített volna. Jött, segített, főzött-mosott-takarított, nevelte, szerette a lányaimat, Nórát és Zsófit. Tőle örököltem a filigrán alkatomat, a munkabírást és az örökös mosolygást. Nagy adománya az életemnek, hogy utolsó éveiben ápolhattam, gondozhattam: visszaadhattam valamit a szeretetből, amit tőle kaptam. Aztán volt egy csodálatos énektanárnőm, aki sajnos már nem él: Cser Tímea, vele a Színművészeti Főiskolán találkoztam. Úgy hívott: "Hüvöske". Mindvégig nagyon szoros és bensőséges kapcsolatunk volt. Megtanított arra, hogy időt és energiát ne sajnáljak egy-egy figura vagy vers kibontására, ne csak a felszínen, de a mélyben is kutakodjak. Minden fontos énekes szerepemet vele tanultam, és még idős korában is gyakran elmentem hozzá. Ilyenkor gyönyörűen felöltözött, megcsináltatta a haját, és saját süteménnyel várt. Beszélgettünk – mindenre emlékezett, jobban, mint én –, múltat idéztünk, és később, amikor már rosszul látott, mint Nyilas Misi Pósalaky úrnak: olvastam neki.
Spiritusz podcast "Irigység, kibeszélés, rosszindulat – értsük meg, hogy ne gyengítsen! " – Dr. Almási Kitti a Spiritusz-podcastban "Az irigység azt jelenti, hogy haragszom arra, aki eszembe juttatja, hogy mi hiányzik az életemből" – vallja dr. Almási Kitti országos ismertségű klinikai szakpszichológus... Lehet jó életünk bizalom nélkül? Korunk embere szenved a bizalom és az intimitás hiányától. De mit is jelentenek ezek a fogalmak, és miért olyan fontosak számunkra? Almási Kitti pszichológust... Két kérdés az öregedésről - Almási Kitti és Besenyei Péter Ismert embereket kérdeztünk arról, ki volt életükben a pozitív példa az öregedés megélésében, illetve mit tesznek azért, hogy elfogadják, pozitívan éljék meg az idő...
Mikor? március 21. 19:00 Hol? Nyitott Műhely. Facebook-esemény ITT. Az ajtó – Szeredás Emerenc emlékkoncert Fotó: Horváth Judit Március 25-én kerül sor az Örkény Színház legújabb nagyszínpadi bemutatójára: Szabó Magda Az ajtó című regényét Gáspár Ildikó különleges, koncertszínházi formában viszi színre. A produkcióról a rendező a színháznak adott interjújában elmondta: "Szabó Magda életművét csak részleteiben ismerem. A regényt is csak a Szabó István-féle film után olvastam el, de már akkor is azt láttam meg benne, hogy Emerenc szerepe mintha Pogány Juditnak íródott volna, Magdáé pedig Szandtner Annának. Nem a regény népszerűsége, hanem a színész volt a kiindulópontom". A produkció zenei szövetét Matisz Flóra Lili szerezte. Az előadás látványvilágát két nagyon erős szimbólum határozza meg: egyrészt a Colosseum, amelyben Antal Csaba díszlettervező Szabó Magda mitológia iránti érdeklődését öntötte formába, másrészt a fémes repülő csészealj, amely Emerenc alakjának idegenségére utal. Szabados Luca jelmezei ez utóbbira játszanak rá, ezek kiindulópontját a hatvanas-hetvenes évek úgynevezett "space age" divatirányzata képezte.