Az Ünnep Azé Aki Várja

AZ ÜNNEP AZÉ AKI VÁRJA Aki magot szór ablakába és gyertya vár az asztalán. A várók nem várnak hiába. Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad! Künn az angyalhad térül-fordul, egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod? – egy koppanás, és leteszik. Fényben úszik az üvegajtód, s megint suhogás. Mi ez itt? Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág, karácsonyszagú és meleg. "Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát! " Ez az angyali üzenet. És be is mehetsz – vár az ünnep, és minden zárt ajtót kitár. A fa alatt angyalok ülnek – az ünnep azé, aki vár. ( Szabó T. Anna)

• Hajdu Sándor:A bányaszellem kincse – Wikikönyvek
• Az ünnep azé, aki várja
• Karácsonyi ünnepség Corkban | Kőrösi Csoma Sándor program
• Karácsonyi ünnepvárás versekkel

Hajdu Sándor:A bányaszellem kincse – Wikikönyvek

• Az ünnep azé, aki várja
• Ez valami perverz játék? - Csajok és Pasik Blog
• Virágpor mire jó
• Vers adventre – Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja - Cultura.hu
• Hol van magyarország közepe
• Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja - diakszogalanta.qwqw.hu
• Szellemes Horror Filmek, Horror Ajánló: A Legütősebb Házas Horror Filmek!
• Parkside performance ütvefúró

Vannak időszakok, amikor mindannyiunkból kiszakadnak vallomások, pedig zárkózottak vagyunk. Ez most valami ilyesmi. Emlékszem, gyerekként leveleket írtam a szüleimnek, és abban mondtam el, mit érzek. Jót is, rosszat is. Most pontosan nem tudom, kinek írhatnék levelet, vagy levelet kell-e írnom. Valószínűleg nem, és valószínűleg az idei év nagy hullámzásain mindannyian átestünk. Próbatételek, gyászok, félelem, munka, aggodalom anyukámért, karantén hétköznapok, benne a tavasz és a hatalmas, csendes séták, a titkos hely a Gellért-hegyen, a hosszú idő utáni első, sírós ölelés, az ünnepek, a fájdalmak, közeliek betegsége, aggodalom, karantén, közben munka, de hogy? Menni fog? Rengeteg kérdés, új helyzet – valahogy így telt ez az év. Ismerős, igaz? Voltak felejthetetlen, belém égős pillanatok. Az egyik ilyen: lent állunk a kertben tesómmal, Attilával és Mimivel a szüleim lakása alatt. Itt, ebben a kertben nőttem fel, itt ültetett papám rózsát, tulipánt, itt volt a körtefa, ami alatt a halott feketerigót látta, amiből 25.

Az ünnep azé, aki várja

Advent negyedik vasárnapján este, a győri Széchenyi téren ünnepi műsor kíséretében gyújtották meg a téren felállított óriási adventi koszorú utolsó gyertyáját. A Széchenyi téren, amely az elmúlt hetekben mézeskalács térré alakult a győriek rég nem látott ismerősökkel találkozhattak, barátokkal, családtagokkal hangolódhattak az ünnepre – kezdte köszöntőjét a Borkai Zsolt polgármester. Az önkormányzat évről évre igyekszik bensőséges hangulatot teremteni a karácsonyi időszakban a győriek és az ide látogató turisták örömére. A polgármester hangsúlyozta: karácsonykor képesek vagyunk arra, hogy megbocsássunk, hogy szeressünk, hogy örömöt okozzunk egymásnak, hogy boldogok legyünk. Ehhez bátorságot és erőt is kívánt. Áldott, boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánok – zárta beszédét Borkai Zsolt. Dr. Veres András megyéspüspök azt a kérdést tette fel, hogy vártuk-e az ünnep érkezését, vagy csak el fog érkezni, mint minden más az életünkben. Lényeges különbség van a várakozással elérkezett, vagy csak a bekövetkezett ünnepek között – hívta fel a figyelmet a szónok.

Karácsonyi ünnepség Corkban | Kőrösi Csoma Sándor program

És reggel feldíszítjük a nappalit lufikkal és girlandokkal, lampionokkal és boldog szülinapot felirattal, úgy várjuk a vendégeket. Elrejtem a kincskereséshez a nyomokat és a gondosan megválasztott kincset. Aztán megérkeznek a vendégek, beindul a zene, a játék, a buli. Az ötévesek megeszik az összes egészségtelen rágcsát, amiket ennek a napnak a tiszteletére kivételesen jómagam vásároltam be a cukros és nagyon buborékos üdítővel együtt, amelyek szintén nem az alapfelszereltség részei háztartásunkban – és meghagyják az összes finom, egészséges, házi készítésű ennivalót. Aztán tízéves korukra hirtelen megesznek mindent, olyanok lesznek, mint a sáskajárás, nem marad utánuk semmi, és a kincskeresés is bonyolultabb és izgalmasabb feladattá válik. A kedvencem – titokban bevallom – az este, amikor túlvagyunk a várakozás zsibongásán, a buli izgalmas tombolásán, és már az ajándékokat is kibontottuk. Ilyenkor szoktam hálát adni értük: a gyerekekért, akik olyan izgalmassá és széppé teszik az életemet, és minden évben annyit fejlődnek és változnak, hogy soha nem tudhatom, mit hoz a következő év, a következő ünnep.

Ezután előkerültek a tombolaszelvények, és ezzel a nap legizgalmasabb részéhez érkeztünk: a szülők és írországi magyar vállalkozók felajánlásából összegyűlt sok-sok ajándék talált gazdára a tombolahúzásban. Ezt követően kötetlen ismerkedés-beszélgetés-barátkozás közepette elfogyasztottuk a sok finomságot, amit a szülők készítettek, majd mindenki hazaindult, hogy otthon, családi körben várja az ünnepet. Ahogy Szabó T. Anna írja: " S be is mehetsz, vár az ünnep, és minden zárt ajtót kitár. A fa alatt angyalok ülnek. Az ünnep azé, aki vár. "

Karácsonyi ünnepvárás versekkel

000 soros eposz lett. Itt van a homokozó, a hinta, ezernyi emlék. Most pedig itt állunk, mamám kijön a teraszra, és egy repedt koax kábelre erősített zacskóban leenged egy befőttes üvegben kávét, egy tálkában süteményt, tányért, evőeszközt, mi összehúzzuk a kabátot magunkon, mert a szabadtéri piknikhez azért hideg van, de nincs más lehetőségünk, ha együtt akarunk enni. Együtt – mama leül a teraszon, pokrócba burkolózva. Kiteszi maga elé a kávét, mi is magunk elé alatta, a kerti asztalra. A sütemény friss, a csokiöntet rajta beleivódik a tésztába, az felpuhul. Mimi persze a homokozóban játszik, mi először nem nézünk egymásra. Beszélgetünk mind. Mama nem látja, hogy csillog a szemünk, az aggodalomtól, az örömtől, a szeretettől. Nem kérdezzük egymást. Onnantól hónapokig így éltünk, sosem felejtem el – egyszerűen nem tudtam, hogy így is lehet. Úgy vártam az idei karácsonyt, mint az év csúcspontját. Minden munkát ehhez képest határoztam meg, már a novemberi születésnapom óta számoltam vissza a napokat.

Van öröm, amely mindörökre tart, nem árt neki szó, se tűz, se kard, se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor, mitől a világ oly sokszor komor. Van öröm, amely soha nem apad, s ez az öröm: add másoknak magad! Míg élsz, magadat mindig adhatod. Adj szót, vigaszt, ha van falatot, derűt, tudást, vagy békítő kezet, mindez Tiéd! Vesd másba s nézheted, hogy nő vetésed, hozva dús kalászt, s meggazdagítva lelked asztalát. Csoda történik: minél többet adsz, Te magad annál gazdagabb maradsz. Tavasz van! Gyönyörű! József Attila verse Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne, Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás. Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán! Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás! Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél! Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel - A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél! FEBRUÁR SZABÓ T. ANNA verse Hallod, hogy pendül az ég?

Az ünnepi műsorban a Kossuth Lajos Általános Iskola Zenevarázs Tehetséggondozó Műhelyének diákjai közreműködtek. Majd meggyújtották advent negyedik, lila színű gyertyáját, a szeretet szimbólumát. A gyertya Keresztelő Szent Jánost jelképezi, aki Jézus eljövetelét hirdette és készítette az utat az emberek szívéhez. Földvári Gabriella fotó: Marcali Gábor