Orin azonban beteges féltékenységet érez és nõvére szerelmére vágyik. Amikor Lavínia undorral elutasítja, fõbe lövi magát. A lány még ekkor sem adja föl a reményt, hogy Péter oldalán megtalálja a boldogságot. De a férfi visszariad, s Lavínia ekkor megérti, hogy sohasem lehet boldog. Szakít Péterrel, bezárkózik a Mannon-házba, magányosan akar élni, örök gyászban és fájdalomban. " (Színházi Kalauz) "Az Amerikai Elektrát nem vitatható sors-szemlélete emeli a korszerû érdeklõdés elõterébe, hanem jellemformáló, emberábrázoló mûvészete, amely a lélek titkait kutatja a szépség, az erény, a bûn, a hûség és az árulás összefüggéseiben... Nincs egyetlen hõse sem, aki a nagyság és a példakép szintjére emelkedhetne. Még Lavínia-Elektra sem, noha megvan benne az olthatatlan vágy a tisztaság, a szeretet és szerelem után. De a gõgös, önhitt, arisztokratikus család embertelen becsvágya õt is letéríti a szép emberi szenvedélyek útjáról. Feléget maga körül mindent, ami az élethez, az emberekhez, a szeretethez köthetné.
- Szõke úr 1942 - A tökéletes család - Nyulassy János gróf 1943 - Zenélő malom Rétfalvy 1943 - Rákóczi nótája - Fat French Ambassador 1943 - Álomkeringő - Bruckner 1943 - Szerelmi láz - Szendrey Péter, Éva apja 1943 - Egy szoknya, egy nadrág - Kálmán, szinházi rendezõ 1943 - Orient Expressz - Török Samu 1943 - Külvárosi őrszoba - Frici, bûvész 1943 - Kerek Ferkó - Kerekházy Ferdinánd 1944 - Egy pofon, egy csók - Hubert Antal 1944 - Muki - Hársy Tamás 1944 - Futótűz - Színiigazgató 1944 - A régi nyár - Ibanez Trafina, spanyol festõ
| Impresszum | ÁSZF
Később Seneca, Hans Sachs, Alfieri és Hauptmann írtak tragédiát ~ haláláról. Életsorsának modern kori, áttételes örököse Ezra Mannon O'Neill Amerikai Elektra c. tragédiájában. – Mikor Schliemann az 1870-es években feltárta Mükéné romjait, egy arany halotti álarcon ~ vonásait vélte felfedezni. A máig is ~ -maszk néven ismert pazar leletről a későbbi kutatás kimutatta, hogy a trójai háború feltehető idejénél jó fél évezreddel korábbról való. Az ókori képzőművészet aránylag mostohán bánt ~ alakjával, egy etruszk szarkofágot leszámítva, amely megölését ábrázolja oldaldomborművén, csak vázaképeken találkozunk vele; az újkorban még Guérin és Ingres festményein. – A zene világában Gluck Iphigenia Aulisban c. operája említhető, amelynek ~ a címszereplővel azonos fontosságú figurája. VII B3
Eugene O'Neill: Amerikai Elektra tragédia Eugene O'Neill trilógiáját, az Amerikai Elektrát Aiszkhülosz tragédiája, az Oreszteia ihlette. Az amerikai mester követi az ókori dráma történetét, de a cselekmény színhelyét és időpontját megváltoztatja. A darab Amerikában játszódik a polgárháborút követően. Az argoszi uralkodóház helyett pedig egy jómódú amerikai család tragikus sorsát követhetjük nyomon.
Több vallás tanítja, hogy Istennek nincs fia. Vajon ez kizárólag keresztény tan lenne, hogy Istennek van fia, s mi több: ez a fiú nem más, mint Jézus, a Messiás (görög-latin szóval: Krisztus, magyarul: a Felkent)? Beszél-e a héber Szentírás (Tanakh) az Isten fiáról? Igen, ha figyelmesen olvassuk, rábukkanunk ezekre az utaláskra: Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod? 1 Ha az első kérdésre adott válaszunk az, hogy a kérdéses személy a Mindenható Isten, akkor a második kérdés az Ő Fiára vonatkozik, akinek a neve a héber Szentírásban még nem nyilvánvaló. De a tény, hogy Istennek fia van, a kérdező számára magától értetődőnek tűnik. A 2. zsoltárban kétszer is szerepel ez a titokzatos fiú (a héber יבְּנִ֥ és az arámi רבַ֡), akit ugyanolyan tisztelet illet, mint az Örökkévalót, és akinél menekülést lehet találni: Szolgáljátok az Örökkévalót félelemben és ujjongjatok remegés közt.
Csortos Gyula életrajza 1883. március 3 -án született Csortos Gyula Munkácson. Édesapja id. Csortos Gyula katonatiszt, továbbszolgáló őrmester, majd a pesti kishivatalnok. Édesanyja Misitz Etelka. A családfő szerette volna, ha fiai följebb kerülnek a társadalmi ranglétrán, s mérnöki pályára szánta őket. Szigorú fegyelemben nevelte fiait. A családfő legfőbb nevelési eszköze az éheztetés mellett a bikacsök volt. Ezzel verte végig fiát a lakáson, ha a fia nem úgy tanult, viselkedett, ahogy az a katonatiszt apának tetszett. Amikor Csortos beiratkozott a színiakadémiára, apja kitiltotta házából. 1898 -ban 15 éves korában ott hagyta a családi házat. Előbb jegyzőgyakornoknak állt, majd a Színiakadémiára jelentkezett. Az Országos Színművészeti Főiskolán tanult, diplomájának megszerzése után, 1904 -ben egy vándortársulathoz szegődött, tehetsége révén hamar főszerepeket kapott. Sikerei dacára magányos maradt, társai gőgösnek tartották, és nem is alaptalanul. 1904-1905 -ben Debrecenben, 1905-1907 között Szegeden kezdte pályáját.
Akkori élettársa is szakmabeli, Mészáros Giza színésznő volt. 1907 -ben a Népszínház-Vígoperához szerződött, majd pár hónap múlva Beöthy László Magyar Színházában szerepelt. Sikerei miatt magasabb gázsit követelt, de nem kapott. Egy előadás után a feldühödött Csortos szerződésszegéssel elhagyta a Magyar Színházat és a Vígszínházhoz szerződött. 1910-1912 között a Vígszínházban, majd 1914 -ig ismét a Magyar Színházban játszott. 1914. július 1 -jén Budapesten feleségül vette az alig 15 éves Bamberger Friderikát egy pesti műkereskedő lányát. Velencében voltak nászúton Olaszországban. A fiatal házaspár egy hatszobás, Mérleg utcai lakásba költözött. A házasság válással ért véget, akárcsak Csortos második házassága, Vígh Manci szubrettel. Első házasságából született lánya(1915) Csortos Mária Éva 28 éves korában tüdőgyulladásban hunyt el 1943-ban. 1914-től 1922-ig a Vígszínházhoz szerződött. 1919 -ben felújították Molnár Liliom című színművét, s a címszerepet Csortos kapta, háromszáznál többször játszotta el.
Saját lelkének rácsai mögé zárkózik – önpusztító konoksággal, szinte már embertelen következetességgel. Ez az egyetlen nagyság, amely sorsát lezárja, ha nagyságnak lehet nevezni az emberi érzelmek teljes megtagadását. " (Robotos Imre, Fáklya) Szereplők: Ezra Mannon, vezénylõtábornok Adam Brant, tengerész kapitány Peter Niles, tüzér kapitány Bemutató: 1968. 04. 07