Matyi Magyar Film: 70 Éves Az Első Színes Magyar Film, A Ludas Matyi | Sokszínű Vidék
Telik-múlik az idő. Döbrögi már retteg Matyitól, ezért fegyveres őrökkel veszi körül magát. Ismét vásár van a faluban. Döbrögi tíz lándzsás kíséretében kikocsizik. Matyi tíz aranyért felbérel egy sihedert a lóvásáron, hogy mikor Döbrögi az erdő mellé hajtat kiabálja oda neki: "Tudd meg, én vagyok Ludas Matyi! " aztán meneküljön. A siheder vállalkozik a feladatra, Matyi pedig elrejtőzik a bokrok közé. A csel sikerül, a tíz lándzsás a siheder után iramodik, sőt Döbrögi kifogatja a kocsiból egyik lovát, s még a kocsisát is utánuk küldi. Több se kell Matyinak. Előbújik rejtekhelyéről, és harmadszor is visszaadja a verést. Döbrögit megrázza az igazságszolgáltatás, megjavul és nem önkényeskedik tovább. Biri néni: Hát aki vótam, a vajákos Biri. A körösztanyád, szerelmetes gyermekem. Jöttem, repültem, hogy segítsek a jó nagyságos úr baján. Hajdú: Arra feleljen kend, talján-e kend vagy sem? Biri néni: Dalián?! Nem jár az én eszem dalián! Jámbor az én lelkem, uram se vót, az is meghót! Hajdú: Nem talján.
Streaming
Mivel a főszereplő, Soós Imre már nem volt az élők sorában, Csikos Gábor lett Matyi új hangja. A Magyar Nemzeti Filmarchívum 2003–2004 -ben digitálisan felújította a filmet. Az eredeti változatot használták, és nagyon aprólékos módszerrel, kockáról kockára restaurálták a színeket és az eredeti hangsávot is. először a filmszalag fizikai roncsolódásával kellett megküzdeni: a film 1-2%-ot zsugorodott, a mattosítás sem sikerült tökéletesen - sok helyen szennyezett volt a filmszalag. A zsugorodás miatt egész képkockák vesztek el, és még vegyszer is folyt az eredeti tekrecsekre. De innen szép nyerni... A digitálisan felújított változat premierje 2004. december 25-én volt az m1-en. Az Én Vagyok Itt! -ben Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum vezetője mesél a filmről, a felújításról és arról, hogyan változott és vált általánossá a színes technika a magyar filmgyártásban.
Nagy nevek a névsorban A nagy nyomás ellenére – vagy talán éppen azért – azonban az új csúcsszerv, a Filmpolitikai Bizottság nem rendelt mindent az ideológiai szempontok alá. A szimbolikusan 1949. augusztus 20-án, az új alkotmány hatályba lépésének napján forgatni kezdett filmen a legtapasztaltabb, már a Horthy-rendszer idején is elismert művészek is dolgozhattak, a rendező például Nádasdy Kálmán lett, az ő munkáját Ranódy László segítette, de Hegyi Barnabás operatőr és Bolykovszky Béla fővilágosító neve is fogalomnak számított szakmai körökben. Szerepet kaptak idősebb, nagy nevű színészek is, mint Somlay Artúr, Solthy György, Kiss Manyi vagy Balázs Samu. Főszereplőnek első körben Gábor Miklóst, a Nemzeti Színház színészét választották ki, Pirost pedig a paraszti sorból származó Horváth Teri alakította volna, aki a próbafelvételeken elbűvölte hitelességével a stábot – azonban Gábor Miklóssal nem alkottak jó párost. Amikor az új főszereplő személyéről kezdtek tanakodni, Horváth Teri ajánlotta évfolyamtársát, a szintén igazi parasztgyerekként nevelkedett Soós Imrét, és ő a rendezőpárost is meggyőzte alakításával.
Magyar családi film, 65 perc Mákszem Matyi mindösszesen 5 centiméter magas kisfiú, a híres Mákszem artistadinasztia sarja. Szülei tragikus trapézbalesete után Mágus Márkus veszi magához, és megpróbálja távol tartani a porond világától. Kísérlete kudarcba fullad, ezért, mivel megtiltani nem tudja az apró fúnak a szereplést, inkább saját segédjének választja "Mákszem hadnagyot". Az ünnepelt cirkuszi sztár felhívja magára egy bűnbanda figyelmét is. Hogy miért rabolják el az aprócska fiút, és hogy visszatérhet-e a porondra a liliputi artista... ha velünk tartanak, kiderül. Rendező: Katkics Ilona Forgatókönyvíró: Erich Kästner, Mária Zahora Szereplők: Gálvölgyi János, Körmendi János, Koncz Gábor, Bencze Ferenc, Georgiana Tarjan, Perlusz Péter, Juhász Jácint
Ludas Matyi (film, 1949) – Wikipédia
A Ludas Matyi forgatása, bemutatója, kifakulása és felújítása - a Filmarchívum vezetőjével az Én Vagyok Itt! -ben! 70 éve mutatták be az első teljes egészében színes magyar filmet, a Ludas Matyit, a címszerepben Soós Imrével. Soós korábban szerepelt már a Talpalatnyi föld c. filmben (1948, r. : Bán Frigyes) de a Ludas Matyi volt az első film-főszerepe - és azonnal sztárrá is tette. A film rendezője Nádasdy Kálmán és Ranódy László voltak. A balmazújvárosi, nyocgyerekes szegényparaszti családból származó Soós Imre a pletykák szerint Horváth Teri javaslatára kapta meg a szerepet. A rendezők eredeti ötlete az arisztokratikus Gábor Miklós lett volna - de karaktere nem illett Ludas Matyihoz. Soós ekkoriban épp Nádasdy tanítványa volt a Színművészetin - és persze boldogan elvállalta a testhezálló szerepet. A Ludas Matyi előtt magyar filmgyártás már kísérletezett a színestechnikával. Az 1941-es Beszélő Köntös (r. Radványi Géza) már részben színes volt, de a kísérletezést félbeszakította a második világháború.
- Gelencsér timi meztelen
- Hogyan lehet ellenőrizni az akkumulátor az autó teljesítményét
- Mályva színű fal
"Van én nékem fegyverem, az igazság, de botom is van hozzá" - mondja Matyi a film zárójelenetében. Innen is tudható, hogy míg a proletariátus fegyvere az utcakő, addig a parasztságé a bot. És az is tudható, hogy a kommunista agitprop értelmiségé a színes film. A kezdetek Az első magyar filmet ( A tánc) 1901-ben, az első teljes estét kitöltő filmet ( Ma és holnap) 1912-ben, az első, a mai filmek terjedelmét elérő filmet ( Mire megvénülünk) négy évvel később mutatták be. Az első magyar hangosfilmre még másfél évtizedet kellett várni ( A kék bálvány). Az igazi sikert azonban a második hazai hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj hozta meg 1931-ben. A "színes technikát" Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntös ben, a fekete-fehérben forgatott filmnek akkoriban úttörő módon három színes betétje készült. Az első színes magyar filmet, a Lúdas Matyit a frissen államosított filmgyártás büszkeségét 1949. augusztus 20-án, az új alkotmány hatályba lépésének napján kezdték forgatni.
A 70 éve bemutatott első mozinak már a forgatása is izgalmas volt. Egyformán bajlódtak a színek beállításával és a libák terelésével. A Lúdas Matyit, az első teljes hosszában színes magyar filmet 1950. február 27-én mutatták be. A film a második világháború és "a fordulat éve", a kommunista hatalomátvétel után készült el. A kultúrpolitika vezetői az államosított filmgyárat is "ideológiai üzemként" kezelték, a forgatás például 1949. augusztus 20-án, az új alkotmány hatályba lépésének napján kezdődött. A forgatókönyvet jegyző Szinetár György a kor ideológiai elvárásainak megfelelően változtatott a művön. Ludas Maty (1959) Soós Imre Az új magyar film büszkeségének szánt alkotáshoz olyan főhőst kerestek, aki a szegény ember igaz ügyét mindenki által átélhetően viszi diadalra, a párt filmpolitikai bizottságának választása végül Fazekas Mihály Lúdas Matyijára esett. A címszerepre először Gábor Miklóst szemelték ki, de aztán túl intellektuálisnak találták és a húszéves Soós Imrét választották.
A Filmgyár lassú talpraállása után, 49-50-re viszont már megnyíltak a lehetőségek, és megvolt az állami akarat - így lett ellég pénz is az akkoriban roppant drágának számító színestechnikára. Magyar filmre ennyit korábban még sosem költöttek. a fő helyszínen, Dabason komoly előmunkálatokat végeztek a stáb kiszállása előtt: leszerelték pl. a villanypóznákat, és zsúppal fedték a cseréptetőket. Az 50 fős profi szereplőgárda mellett közel 1200 statisztát - javarészt helyi lakost - mozgattak meg a filmesek. Soós Imre helyiekkel a forgatáson. Forrás: Fortepan. Adományozó: Nemzetes Ferenc Az eredeti, Fazekas Miháy-féle cselekményhez is hozzányúlta k a pártállami igényeknek megfelelően. Döbrögi - a népnyúzó földesúr - számára pl. ekkoriban nem volt megengedhető, hogy a javulás útjára lépjen. Hiszen ez megszüntette volna az osztályharc erkölcsi alapjait. Így a forgatókönyvírók erősen átírták a történetet - amelyet a Filmpolitikai Bizottság határozottan üdvözölt. A Ludas Matyi díszbemutatója a kommunista állam erődemonstrációja is volt egyben: egyrészt maga a tény, hogy mi is tudunk színes filmet csinálni, mint a nyugatiak, már magában propagandaeszközként szolgált a Párt ideológusai számára, másrészt maga az esemény is: 1950 február 27-én az Erkel Színházban a kommuista rezsim teljes vezérkara megjelent: Szakasits Árpád elnök mellett foglalt helyet Rákosi Mátyás MDP főtitkár - és számos miniszter is tiszteletét tette.